Éltem ahogy más, egyszerű napokon, Mentem ahogy más, végtelen utakon. S közben valahol, Végig hittem, ez a jó irány, Mert ott állsz majd egyszer egy őrült napon, És hogy rád vártam, tudni fogom. Most eltűnik a kép, mert az lett a világ, S mi volt már nem elég, az élet kell, hogy vigyen tovább. Most úgy van, ahogy rég, Ahogy láttam, ott az álmaim mélyén. Csak nézlek, s mintha századszor tenném.
Refr.: Nem késő még, a világ lehet miénk, Amit látomásnak hittem, lehet végül az életem. Mért őrültség?! Hisz nem késő még! Amit képzeletben rég megéltem, most itt van, s én elhiszem.
Mindegy mi a múlt, ha a most elhoz nekem. Mindegy mi az út, hogyha végül itt vagy velem. S mindegy mi a cél, hol a hely, amit érted adnék fel. Most érzem, mit kértem, itt van közel.
Refr.: Nem késő még, a világ lehet miénk, Amit látomásnak hittem, lehet végül az életem. Mért őrültség?! Hisz nem késő még! Amit képzeletben rég megéltem, most itt van, s én elhiszem.
Refr.: Nem késő még, a világ lehet miénk, Amit látomásnak hittem, lehet végül az életem. Mért őrültség?! Hisz nem késő még! Amit képzeletben rég megéltem, most itt van, s én elhiszem.
Refr.: Nem késő még, a világ lehet miénk, Amit látomásnak hittem, lehet végül az életem. Mért őrültség?! Hisz nem késő még! Amit képzeletben rég megéltem, most itt van, s én elhiszem.Teksty umieszczone na naszej stronie są własnością wytwórni, wykonawców, osób mających do nich prawa.