Csak hunyd le a szemed, csak egyetlen percre, Csak egyetlen pillanatot áldozz a csendnek, Ott nézz most magadba, és rejtsd el jól mit látsz, De találj meg mindig egy őszintén elhitt fohászt, S tagadd meg olykor, hisz tagadtad már sokszor, Pedig akkor is vezette lépteidet a távolból, Fogta bűnös kezed, megfáradt éjszakákon át, El nem hagyott soha, hogy új Hajnal virradjon rád…
Mondd csak ki bátran a kimondatlan álmokat, Hiszen múlandó minden élet, minden bűn és kárhozat, A sírig tartó remények, a láncokra vert emlékek, A bánatrágta fájdalmak mind velünk érnek véget, Mert bölcsőtől koporsóig hordozzuk vétkeinket, De velünk együtt eltemetik elpazarolt éveinket… S mondd: te kihez szólsz majd az utolsó percben? Kitől kérsz feloldozást megtépázott hitedben?
Kereslek, de nem talállak, Kereslek, de nem remélek, Kereslek, de nem talállak, Kereslek, pedig te vagy a minden!Teksty umieszczone na naszej stronie są własnością wytwórni, wykonawców, osób mających do nich prawa.