---

Menekülj a végtelenbe, vagy annál is tovább,
S hidd csak el, hogy az álmaidból épült kártyavár,
Menedékként óv majd, mikor egy újabb búcsúzás,
Megmutatja, hogy az élet is csak egy meddő utazás…

Menekülj, mert törékeny az álmodott valóság,
Szilánkokból összefércelt ócska tükörvilág,
Ahol megtépázott emlékeid romjaiból építesz,
Mi kívül talán ragyogni fog, de belül csak rom lesz…

Menekülj, hogy ne kelljen látnod az áldott pusztulást,
Hogy a rothadás letörli majd az ajkakról a fohászt,
Mikor embernek is ember már üvöltő farkasa,
A testvérnek pedig testvér lett megszentelt gyilkosa…

Menekülj, hogy ne láthasd mikor a gyertyák csonkig égnek,
Mikor a legutolsó falevelek is fagyottan földet érnek,
Hogy a féltve őrzött álmokból nem maradhatott más,
Csak félve született emlékek, amiket megölt a változás…

Rejtőzz el a világ elől
De ne tagadd meg múltadat,
A harcban meghalni lehet,
De elfáradni nem szabad…

Rejtőzz el a világ elől
De ne tagadd meg múltadat,
Higgy mindig a hitednek,
Mert a gyertyák is csonkig égnek…

---

Teksty umieszczone na naszej stronie są własnością wytwórni, wykonawców, osób mających do nich prawa.