Amikor acsarkodó dögök a Napot zabálják A héliumsikolyokat elfojtja a végtelen vákuum Látom a mag önmagába zuhanását Ahogy tűzben, lángban, káoszban pusztul el
Amikor a temetetlen holtak a Holdat falják Az ezüstsóhajokat nem hallja más, csak oszladozó fülek Elködösödő szemeim még tanúi Az utolsó font hús aláhullásának
Amikor a kozmosz falán megnyíló seb mélységéből Rettenetes esszencia áramlik át Mely miriádnyi ismeretlen, kavargó fény spiráljában játszik Egyszerre tör fel bennem Megszámlálhatatlan borzalmas káprázat Egymásba facsarodó, lidérces látomásorgia
Ömlik a vér a sötétség mögül És én feléje nyújtom kiszáradt torkomat Teksty umieszczone na naszej stronie są własnością wytwórni, wykonawców, osób mających do nich prawa. |
|