Bábmesterem porra szomjazik. Bús énekem ott hallatszik
hol már a harmatcsepp a végső könny, lehúz a sár! Hol már a negédes üres közöny elhasznál...
Szárnyaimmal hiába bűvölöm. Nem lát,nem hall, de érzem a bőrömön!
Nem vár rendeltetés,ó a holnap oly kopár! Nem vár semmi becses,semmi egyéb, csak sivár
rongyos,kósza percek, értéktelen tettek.
A szárny hasztalan, ha itt kell hagyjam! Mond csak mim van? Mi az mit adtam?
Úgy fáj! A harmatcsepp a végső könny, hát ennyi jár? Oly kár! Ha eltakar majd a függöny vége már...
Fáj!Fáj! A harmatcsepp a végső könny, hát ennyi jár? Fáj!Fáj! Ha eltakar majd a függöny vége már!
Még érzem a tűt, átszúr,átüt! Túlontúl prűd, röpke etűd.Teksty umieszczone na naszej stronie są własnością wytwórni, wykonawców, osób mających do nich prawa.
