Állvány, festék. Kezedben a rég elnyűtt ecset. Készül a festmény, Kimunkálsz minden részletet.
Ezen a képen mi vagyok neked? Fekete felhő zöld legelők felett. Távoli hegycsúcs, makacs és hideg, Szavaid hallja, de soha nem érti meg. Vagy a ház a völgyben, ami visszavár, Féltve őrzi minden éjszakád.
Készül a kép és az alkotó Nem pihen, amíg nem látható, Amit elképzelt. Ha nem sikerül, Az állványra üres vászon kerül.
Pásztor vagyok, aki ha éhezel Mindig új mezők felé terel. Sziklák között rohanó patak, Ha bele nézel, látod önmagad. De lehet, én leszek a kopott képkeret, Száraz unalommal óvja művedet.Teksty umieszczone na naszej stronie są własnością wytwórni, wykonawców, osób mających do nich prawa.
