Ahogy futnak az évek, Ahogy nőnek a távok, Konokul állnak közénk Nem várt akadályok.
Ahogy gyűlnek a ráncok, Úgy érik az aggodalom, Mert hajszol a kényszer, Legyen elég az asztalokon.
Legyen elég, amit adhatunk!
Te is érzed hiányom, Nem is gondoltuk volna. Mi soha nem jutunk egy percre se ebbe A rabszolgasorba.
Ahol az idő az ellenség, Józan társ a nyugalom. Házunk táján oly ritka Vendég már a bizalom.
Házunk táján a bizalom, Ritka vendég.
Amit tőlem kaptál, Ne ereszd el, vidd tovább! Ahogy én is megőrzöm Minden rezdülésed barát,
A hegytetőkön elterülve, Vagy lenn a parton a homokban ülve, Nem szorul már kezünk ökölbe, A feladat várhat, az idő megáll.
Ahogy te is megőrzöd, Ahogy én is megőrzöm, Minden rezdülésedTeksty umieszczone na naszej stronie są własnością wytwórni, wykonawców, osób mających do nich prawa.
