---

Dörzsöli markát a mester, elkészült végre a GÉP.
Légből kap energiát majd, gép-agya vág, mint a kés,
Ágyunkhoz hozza a kávét, zsebünkbe rakja a pénzt,
Elébünk tartja a tükröt, mégiscsak, mégiscsak félsz!

Jön a levegőben, hegyeken, áttör a földgömb közepén,
Neki nincs már lehetetlen, itt az első szupergép.

S mikor valaki elhagy, szeret majd helyette is,
Utánunk söpri az utcát, szédítő csúcsokra visz.
A szavakat adja a szánkba, jól tudja, mit mondhatunk,
De reszket a kezünk, és félünk, mellette senkik vagyunk!

Jön a levegőben, hegyeken, áttör a földgömb közepén,
Neki nincs már lehetetlen, itt az első szupergép.

Építhet várost, vagy házat, lesz majd egy szép, mű világ,
Varázsol erdőt és rétet, dalol, mint ezer madár.
Bölcsődet ringatja lassan, sírt ás, ha végül kidőlsz,
Elsirat olajos könnyel, sírodon fémvirág nő!

Jön a levegőben, hegyeken, áttör a földgömb közepén,
Neki nincs már lehetetlen, itt az első szupergép.
Jön a levegőben, hegyeken, áttör a földgömb közepén,
Neki nincs már lehetetlen, itt az első szupergép.

---

Teksty umieszczone na naszej stronie są własnością wytwórni, wykonawców, osób mających do nich prawa.