Kisleány, kit senki nem vett észre Csúnya volt és elhagyott Kisleány nem nézett a szemekbe Szomorúan hallgatott
Ő nem kellett senkinek Nem hívták kedvesen Félt a gúnyos szavaktól Árnyékban élt csendesen Várt, de senki nem felelt Hogyha mégis kérdezett Fájt, ha egyszer elesett Átnéztek rajta az emberek
Az este szállt, eltávoztak a fények A világ megváltozott Sötétség megszépítette arcát Éjszaka ha álmodott
Álmában rásütött a Nap Mindig kék volt az ég Szépsége féltett kincse volt Nem adta semmiért Táncra most hívták oly sokan Megfogták két kezét Várták hogy elkísérjék őt Megcsodálták szép szemét
Szólt egy hang, mely elűzte az álmát Színes kép így összetört Sápadt fény borult a kis szobára Arca fáradt s meggyötört
Ő nem kellett senkinek Nem hívták kedvesen Félt a gúnyos szavaktól Árnyékban élt csendesen Álmában rásütött a Nap Mindig kék volt az ég Szépsége féltett kincse volt Nem adta semmiért
Alszik és nem vár ébredést Sötét éj elvitte őt örökké Alszik és nem vár ébredést Sötét éj elvitte őt örökké Alszik és nem vár ébredést Sötét éj elvitte őt örökké Alszik és nem vár ébredést Sötét éj elvitte őt örökkéTeksty umieszczone na naszej stronie są własnością wytwórni, wykonawców, osób mających do nich prawa.
