Gyűszű-hegy, tenyérnyi pusztaság Cseppnyi tó, tűhegynél kisebb fák Ráncfolyó, öklömnyi nagyvilág S szerteszét nyüzsgő pálcikák
Messziről hangyának látszanak De arcukon emberként hordanak Szevendő, s derűs vonásokat Mintha csak látnád önmagad
Ám a földgolyó, amin élt e csöppnyi nép Nem volt más, lövedék Ágyúból kilőtt, egyre szálló földtekén Tudtán kívül elítélt nemzedék
Hangyanép bolygólyán gyűjtöget Többet vár, mindig jobb életet Újat szül és régit eltemet Éppen úgy, mint mi, emberek
Ám a földgolyó, amin élt e csöppnyi nép Nem volt más, lövedék Ágyúból kilőtt, egyre szálló földtekén Tudtán kívül elítélt nemzedék
Hangyanép, pércig sem tétlenek Álmukban megmásznak hegyeket De elnyelik őket a reggelek Útjukon szörnyű porszemekTeksty umieszczone na naszej stronie są własnością wytwórni, wykonawców, osób mających do nich prawa.
