Hófödte táj... Egy holló fagyott szárnnyal száll Tarkopasz fák... Rémálma valósággá vált
Amerre néz, csakis pusztaságot lát Élelem nélkül várja a biztos halált Hóvihar sûrûjében keresi a célját Ily szörnyû telet eddig soha nem élt még át
Csillogó jégvirág... Egy fagyott ablakpárkány, Mint egy délibáb Reményfoltként száll Kémény, melybõl füst tör fel, kioltva a jeges kínt Õ lassan követi a rozsdás sínt...
Hófödte tér... A körúton csak porhót fúj a szél Szoborként néz... Elfogadni még mindig nehéz
Az emberek alszanak még Bár kinyithatná a varázsszelencét Csak egy kívánság, mit kér Hozzon élelmet a szél
Csillogó jégvirág... Egy fagyott ablakpárkány, Mint egy délibáb Reményfoltként száll Kémény, melybõl füst tör fel, kioltva a jeges kínt Õ lassan követi a rozsdás sínt...
Vörösen izzón, a távolból Mint ragyogó tulipán Feléledt tán a remény? Íme egy kicsi lány
'Mondd, miért, ó miért állsz itt Nagy, fekete madár? Ha itt maradsz éhesen Elragad a halál
De én majd megmentelek', szólt S szaladt a kis leány Majd vöröslõ, szép ruhájában Magokat hoz talán...
És száll, csak száll a téren át, Hiába a hó és jég Nem feledi sohasem azt Ki megmentette életét
Csillogó jégvirág... Egy fagyott ablakpárkány, Mint egy délibáb Reményfoltként száll Kémény, melybõl füst tör fel, kioltva a jeges kínt Most újra kinyithatja szárnyait...Teksty umieszczone na naszej stronie są własnością wytwórni, wykonawców, osób mających do nich prawa.