Én itt már semmit sem teszek,
Minek mocskoljam két kezem?
Álomvilágban éltek mind,
Hiába vártok dicséretet.

Ez nem más már, csak hervadás,
Ősgyengeség, elsorvadás,
Egy gyenge szél és porrá hulltok,
Elfelejtik, éltek vagy haltok.

Rég itt vár rám,
Előttem áll,
Üvegszilánkok egybeforrnak
Új utakra hív a holnap
Láthatják igazi arcom,
Tudom: bőven lesz még harcom.

Ó, én is félek, ne hidd azt:
Hogy engem nem hajt más csak dac,
És minden lépés után eldől,
Hogy felelnem kell minden tettről.

Én mégis csak megyek tovább,
Rég nem fékez meg gyávaság,
Sem egy nagy fal vagy sűrű erdő,
Már tisztán látok minden helyről.

Rég itt vár rám,
Előttem áll,
Üvegszilánkok egybeforrnak
Új utakra hív a holnap
Láthatják igazi arcom,
Tudom: bőven lesz még harcom.

---

Teksty umieszczone na naszej stronie są własnością wytwórni, wykonawców, osób mających do nich prawa.