Elszállt a madár... Elfelejtetted rég, Milyen tiszta volt az ég, De ez már nem elég.
Egy álmom volt csupán, Mely szilánkokra tört szét, De hagyom: menj tovább. Hosszú út előtt állsz.
[2x]
lángokban áll most a város a kétség biztos halált hoz bal szemem sarkából látom szétmállik lassan világom
kietlen hamvak közt némán száradó vérfolyó útján jobb szemem csillanva látja amint eltűnik a szárnya
Nem számoltam hányszor vártam Rád [nem számoltam] Ez összeomlott vár Mindent megtettem, mit kellett már [mit kellett már] De nem elég, hát hagyom, hogy elszállj!
[reményvesztve kérem múzsám gyomként mely kikelt a murván ihlessen szánalommal, de ne gyűlöljön ily ártalommal]
[ó, láng meddig adod még a fényt?]
recsegve hull s borul össze tűzörvény fogja közre kegyetlen, s mégis oly bátor aztán elillan, mint kámfor
[színes játék, fakó sorvadás]
A lejtőkön vigyázz: oly veszélyes szél száll hozza a pusztító vihart letöri a szárnyaidat
Vigyázz, mert előtted a köd, Mely majd mindig meggyötör, Bizonytalan utakra lök Álmaidra béklyót köt.
raboskodjak én ott, hol élek? ne folytasd a szentbeszédet
kívántam egyet, üstökös röppen madártoll-felhő hull alá közben összeroskad végül mi állt rég alá temetve küszködő lelkét
Nem számoltam hányszor vártam Rád [nem számoltam] Ez összeomlott vár Mindent megtettem, mit kellett már [mit kellett már] De nem elég, hát hagyom, hogy elszállj!
[rabság mely majd koporsóba zár szabadság nincs, béklyó és fémbilincs vár]
Elszállt a madár... Emlékszem tiszta volt az ég Soha nem felejtem én. Soha nem felejtem én.Teksty umieszczone na naszej stronie są własnością wytwórni, wykonawców, osób mających do nich prawa.
