---

1. Van, ki feladta már,
S csak a csodára vár.
Van, ki szótlanul ül,
S a hideg télre készül.

R1. Nézik őket megvetően,
Hideg szívvel elítélnek,
Gúnyolódnak, nevetgélnek,
Félrenéznek.

2. Van, ki nyugodtan áll,
Vagy részegen kiabál,
Van, ki harcolna még,
De nem érzi régi erejét.

R1.

R2. Ott a mindenen túl,
Hol nem kap választ a lélek,
Ott, hol nincs visszaút,
Emberek élnek.

Élnek?

instr.

3. Van, ki többé nem kér,
Fásult közönyben él,
Van, ki belőve áll,
Zsibbadt mámorba száll.

R1., R2., R2., R2.

---

Teksty umieszczone na naszej stronie są własnością wytwórni, wykonawców, osób mających do nich prawa.