Tervet építettem vágyaimra alapozva Hogy ne kelljen semmi, ha más adakozna Hogy ne kelljen remegve ébrednem Ne kergessenek a félelmek
Megbeszéltem magammal, mi a szükségem Mi lenne a saját büszkeségem Kiegyensúlyozottság volt az eszme bennem Lelki nyomorékként ne kelljen elmennem
Jobb családot építsek, mint enyém volt Jobb helyzetben legyek, mert elég volt Úgy legyen társam, hogy szeressenek Rossz helyzetben is velem nevessenek
Ami hajtott rég Az hajtott szét Csak nyomd Még nyomd
De az élet mindig, megtöri akaratom Egyedül vagyok, bármerre haladok Lassít a sár, süllyed a lábam Olyan mintha jégeső verné a hátam
Bármerre fordulok a szél szembe fúj Bárhogy gyászolok, minden elmúlt Bárhogy nézem a cél halványodik Mintha messzebb lennék, ez bolond álmodik
Hogy minden olyan mint egy egyenes út De a valóság az egy végtelen kút Letaposott útjaimon új fák nőttek A legjobb barátok hátulról lőttek
Testem fekszik a féreg rágná Gyűlik, halmozódik a hátrány Pedig nem pazarok az én céljaim De belém rúgnak, igen még te is
Fekete felhők gyűlnek felettem Melynek dús könnye mossa lelkem De nem lesz ettől tisztább a szellem Az új szelek nekem savas esőt kevertek
Az összeomlás határán... Ha még egy érmét találnál... Dobd be a gépbe, új esélyt kérve Ravaszt hozzon Kérlek
Ha isten létezik, van isten átka is De miért sírok? van ez így mással is Új jelet érzek, mind szagra, mind ízre Hallom újra hogy dobban a szíve
Három, kettő, egy kezdetekhez vissza megy Hibáimból tanulva csak jobb lehet Elszállt a kétely, jön az új eszme Vasnak érzem még magam a műanyag szennybenTeksty umieszczone na naszej stronie są własnością wytwórni, wykonawców, osób mających do nich prawa.
