„Tudni kell, hogy a szenvedés az elkövetett tettekben rejtőzik. Ezekért a tettekért az emberen kívül senki nem felelős. A szenvedés pedig arra való, hogy az embert felébressze.” (Tagpo Lhadje)
Megtalál, megfeszít és várja, hogy mellé állj Sebet ejt: nem marad végül túl sok emlék. Átjár, mindent megérez, viaszból megformál, Hangokat, vért, képeket gyűjt a mélyből Nem szól! (A csönd nem csak elfojtott zaj A szín nem csak fény… Benned összeér majd) Szemet adok, szemet, szemet, szemeket adok, szemet, szemet, szemet, szemeket adok, szemet, szemet, szemet, szemeket adok, szemet, szemet, szemet, szemeket adok, szemet, szemet, szemet… …Hogy láss!!! refr.: Megvakít a jövő, eltakar a sötét, de ki az az árny az ajtónál? Tükörben él, nevet akar, újra sorban áll… Megemészt pedig nem éhes, farkasként körbejár Akkor is megtör, ha már elviselnéd Menekülsz, de így is használ, túl közel jött hozzád Arcodra vésett sors: furcsa térkép Nézz rá! (A csönd nem csak elfojtott zaj A szín nem csak fény… Benned összeér majd) refr.: Megvakít a jövő, eltakar a sötét, de ki az az árny az ajtónál? Tükörben él, nevet akar, újra sorban áll Átjár, mindent megérez, viaszból megformál, Hangokat, vért, képeket gyűjt a mélyből Menekülsz, de így is használ, túl közel jött hozzád
Arcodra vésett sors: furcsa térkép Nézz rá! (A csönd nem csak elfojtott zaj A szín nem csak fény… Benned összeér majd) refr.: Megvakít a jövő, eltakar a sötét, de ki az az árny az ajtónál? Tükörben él, nevet akar, újra sorban áll Elfogy az idő, de valahogy innen mindig más Elfogy az idő, új nevet akarsz, ma is sorba állszTeksty umieszczone na naszej stronie są własnością wytwórni, wykonawców, osób mających do nich prawa.
