A kéz, mely álomba ringat és Álmunkba fényt hoz õ Csókolja gyermekét, szívének gyöngy szemét A bõröd illatát, lelkednek sóhaját Halkan tépi szét a kérges lét Túl régen vársz rám, mint furcsa ábránd Könnyes szemekkel ajtóm elõtt, ez lesz a Veszted végleg elveszted féltve õrzött Önmagad és álmodat Csak a vágy meg gyötört arcán Csak a gyász szíve helyén Üres ágy, könnyezõ párnák Tova szál a múlt szelén, mikor el nem jõ Az éjTeksty umieszczone na naszej stronie są własnością wytwórni, wykonawców, osób mających do nich prawa.
