---

We drifted away
Together at dusk
On a foreign lake
With a swaying lap
An awsome surface
And a profound depth
We swam and waited
For the night to come

In the sad mantle
Of past misery

Our old seaman's arm
Shuddered and the winds
Zoomed from snow-covered
Mountaintop summits

The lake resounded
And clamoured loudly
Rumbled, lamented
And the deep lake laughed
We flew while we sailed
All our misery
I whispered quietly
Is absolved at last

This lake is a tomb
Holy, enamoured
Holding the secret
In its warm embrace

Forever holding
Nursing and blessing
Nobody will see
Its arms around us

Come, let us plunge in
She glances at me
And then turns and looks
Sadly, longingly

Towards the lakeside

We fly, we hurry
Oh, to continue
To go on and live
To walk with torture
To bear, but to be
Oh, to be, to be
And so the lake laughed
Madly behind us

The deepwater lake
With a strange surface
An enamoured lap
A blessed embrace
And so the lake laughed
Wherever we go
Ever since that time
At every twilight
We hear the lake's laugh

-

A TÓ NEVETETT

Alkonyban szálltunk
Együtt a tavon,
Idegen ölű,
Ringató ölű,
Félelmes ölű,
Mélyvizű tavon.
Régi kínoknak
Bús köntösében
Úsztunk a tavon
S az éjre vártunk.

Öreg hajósunk
Karja reszketett,
Havas ormokról
Zúgtak a szelek,
A tó harsogott,
Hívott, kiabált,
Zúgott, jajgatott,
A tó nevetett.
Szálltunk, hajóztunk.

(A kínjainkat
- Súgtam csendesen -
Oldjuk végre fel.
Szent sír ez a tó,
Szerelmes karú,
Titkot őriző.
Ez ölelni tud,
Örökre ölel
És áldva ringat.
Nem tudja senki,
Ha ő átkarol,
Zuhanjunk, gyere.)
Ő néz, néz reám
És búsan tekint
És vágyón tekint
A partok fele.
Szállunk, rohanunk:
Óh, menni, menni,
Óh, élni tovább,
Bús kínok alatt
Járni, szenvedni,
De lenni, lenni.
A tó nevetett
Utánunk vadul,
A mélyvizű tó,
Idegen ölű,
Szerelmes ölű,
Áldott karú tó.

A tó nevetett
S bármerre megyünk
Azóta mindig:
Minden alkonyon
Halljuk nevetni.

---

Teksty umieszczone na naszej stronie są własnością wytwórni, wykonawców, osób mających do nich prawa.