---

Emlékek még tiszták
Hol sírok állnak egymás mellett némán,
De lélek még fájdalomtól ordit
Gyere,jőjj vissza hozzám.

Halott lészen, ím örökkön űzetett
Melyet elhagyván istene
Midőn lassan fojtá
Szentelt vizzel mosott ura keze.

Üvölti a szél megátkozottak
Viharának fájdalmát
Féltő kietlent tápláló,
Vívódó vágyaknak idéztetvén álmát.

Fájók könnyeit ejtő,
Ködből éledt teste,
Mely hat láb mélyen fekvén,
Ódon földbe temettetve.

Fakadó vérzés jővén
Belűlről csillapitá elmúló életet ,
Ottan porladók csontján állott teremtője
Hozván megátkozó fényeket.

Feszület árnyékától
Elsötétül a nap
Lénye kiszáradt kútjából megnyugvást
Csak a haldoklók hamvai hoznak.

Szavak halódó hangján suttogá,
Az hivván kárhoztatót
Mulandóságnak tornácán,
„gyere,gyere,jöjj vissza hozzám!”

---

Teksty umieszczone na naszej stronie są własnością wytwórni, wykonawców, osób mających do nich prawa.