Látod, füstös vászonban vergődik a domb dermedő kutakkal vasárnap van! asszonyok járják a sáros, barna vidéket most pedig tudják hogy virrasztanak a holtak és dörömbölnek a holtak a nehéz, rozsdás föld alatt ha hull az eső nagyon már nekifeszülnek nyikorogva a halottak
De nem hallják mert az asszonyok erősek szívükben hosszú leveleket őriznek kósza fiúkat és halvány lánykákat ne bántsd őket, ballagó homály!
Jaj, hol hát a könnyűség? nyirkos árokban sötétlő hajadban aszalt alma szalmapokróc sárga bor és sápadt tűz gyúlik a fekete szálakon beledobálom odvas csontjaim hideg vagyok
Így élünk mi hangtalan, soványan reszketőn dúdolva az első hó vak végtelenségét eljön az és mi marad akkor hollóhajú, halkszavú világom?Teksty umieszczone na naszej stronie są własnością wytwórni, wykonawców, osób mających do nich prawa.
