Volt egy időszak, amidőn éjt-nap Lapot keverve kártyáztam én. Káró, kőr, bubi, királynő. Töprengve Isten természetén. Az egyik lap a másik fölé, Töprengve Isten természetén.
És volt egy időszak, mikor a holdat Mindent felejtve bámultam én, Klári, Edit és Velkei Margit, Az egyik lépett a másik elé. Az egyik lány ment a másik mögé. Az egyik lépett a másik elé.
És jöttek éjek, világűr mélyek Hogy egymást cserélték asztallapok Ömlött a bor, sok társaság volt, Kezemről az órát elvesztve rég, Bámultam az idő természetét. Kezemről az órát elvesztve rég.
És volt egy korszak, mikor a holtak Túlsó világból üzentek át, Platon, Swedenborg, Proust és Krúdy Betűk hemzsegtek hangyák gyanánt. Könyvekből épült kártyavár, Hemzsegtek a betűk hangyák gyanánt.
Ideje van már, hogy vízre szálljak, Fénylapok úsznak a felszínen. Jobb lenne élni, ámde túl a fák már Arany kezükkel intenek nekem. Arany kezükkel intenek nekem. Arany kezükkel intenek nekem.
Jobb lenne élni, ámde túl a fák már Arany kezükkel intenek nekem. Arany kezükkel intenek nekem. Arany kezükkel intenek nekem.Teksty umieszczone na naszej stronie są własnością wytwórni, wykonawców, osób mających do nich prawa.
