A legjobb vicceket egész életemben november elsején mondta el fivérem, fülembe üvöltött s közben az asztalra vert.
"Ismered - kérdezte - azt, hogy egy házmester, ki megszállott lottózó, egyszer egy kocsit nyer, s véle egy őrangyalt, kit elgázol véletlenül."
"Ismered - kérdezte - azt, hogy a Móricka éppen anyák napján a tintát megissza, s kékszínű versekkel rontja el az ünnepélyt?"
Romlik a hallásom, fivérem tudja jól, úgy okoskodott hát, jobb, ha közelebb hajol, feketéspoharak s levesestálak fölött.
Így aztán családunk is arra kényszerült, hogy felemelkedjék a székről, melyen ült, mind énfelém hajolt, hogy jobban hallják a szót.
"Ismered - kérdezték bele a fülembe - hogy vadászik Arisztid és jön egy nagy medve, kit mindig eltéveszt, s az majdhogynem megöli őt?"
A legjobb vicceket az egész világon november elsején mondta el családom, addig míg dobhártyám egyszerre belészakadt.
Ott ültem siketen, nézve a halakat, hogyan is tátognak, formálnak szavakat, míg végül kinyögtem egyetlen szót: "Ismerem."
Micsoda látvány volt november elsején megdöbbent családom, hogy ezt kinyögtem én, és hogy azóta is ezt a szót hajtogatom.
Ismerem, ismerem, ismerem, ismerem, és ki is merem már mondani, azt hogy rég kiismertem már ezt, ismerem, ismerem ezt.Teksty umieszczone na naszej stronie są własnością wytwórni, wykonawców, osób mających do nich prawa.