Napjaim a gyorsuló idő sodorja el Útját el nem állhatom és nem követhetem De ha álmom látom, a vágyak ébrednek bennem S a lelkem végre újra él és láncok nélkül Megvadulva száll
Mint az elszabadult szél száguld bennem a vér És gyönyörű vad dalt zenél S megmozdul mind bennem, mi eltemetve él És sok- sok éjszakán mikor a végtelen magány Súlyos árnyékként száll rám Felordít bennem, mint egy sebzett Állatként, mi fáj
S ha nehéz velem, bocsásd meg nekem De a fájdalom, tudod, fáj nagyon És éltem nyoma már nem lesz soha Hisz tudod jól, hogy csak egy porszem vagyok,
Mit felkap majd a szél, felkap majd a szél Mit felkap majd a szél, felkap majd a szél
És mondd meg nekem, ha majd megkérdezem, Hogy végül is miért lettem! Miért kell végig járnom, ha majd el kell mennem? S már nincsen semmim sem és nem is lesz sosem, Mi vígasztalhatna engem Mert nincsen cél és nincsen társ és Fáj, hogy nincs hitem
És az is lehet, hogy Isten szeret, De hol van, hol van? Senki sem figyel, szó nélkül megy el És üvöltésem visszhangként felel,
Mit felkap majd a szél, felkap majd a szél Mit felkap majd a szél, felkap majd a szél, S hozzám beszél, mindenhol kísér S egy új dalt mesél S egy embert dícsér, ki lelket cserél, Új szívet ígér!!!Teksty umieszczone na naszej stronie są własnością wytwórni, wykonawców, osób mających do nich prawa.