Rideg szelek fújnak rejtélyesen, a szertartások egymás után jönnek Elmém pirkad, mozdulataimra mindent látó szemek figyelnek
A hűség áramlata elevenít - ingaként lendít, keményen markol A láncaim egyre nehezebbek, lépten-nyomon belém hasít az alázat
Mindent lát, bilincsel
Az éj csendje ölel, testem szunnyad Álmomban több helyre teszek kézlenyomatot Minden erénnyel egyesülök
A rögös utat két érdes kézzel kisimítom és büszke fővel nézem Eddig volt a táncom apró és erőtlen, megnyílnak a kapuk ahogy beépülök
De mi ez a zaj? Sikolyok kórusa Egy fekete jelkép izzik az oltár fölött Vér és kín fűti a gépet, a felismerés hegeket ver rám
Az éj sötétje fagyos ujjakkal Tépi ki a fejemből halk víziómat Üres irhaként vet a mélységbe
Világtalanul hajtom a rabigát, a testvéreim a verejtékemmel Festik a falakat az ördög kastélyán, az élet sakk-mattja homlokomat bélyegzi
Gyászos viszláttal elengedem a gerincemet alkotó rózsaszín ködötTeksty umieszczone na naszej stronie są własnością wytwórni, wykonawców, osób mających do nich prawa.
