---

Már hallod a mélyből a potméterek hangját,
érzed, ahogyan a hangzavar tépi a membránt.
Függöny fel, a pupilla tág,
az éjszaka legyen a kálváriánk,
idebent jó, ha rohad a világ,
és jobb, ha nem vár ránk.

Mostantól faltól falhoz érj,
számlázd le az estét Istennél.

Minket cseppet sem érdekel,
nekünk a káosz, nektek rend,
nekünk a zaj kell, nektek csend.
Minket roppantul nem dob fel,
ami nektek szégyen, nálunk szent,
ti legyetek lent, mi maradunk fent.

Már hallod a mélyből a potméterek hangját.
A sötétben várod, hogy előkerüljön a prédád.
Levegőt be, jöjjön az ár,
hagyd, hogy vigyen, amíg megtalál,
majd az eseményhorizont után az élet
úgyis magába zár.

Nem kértünk semmit,
nem kértünk semmit tőletek,
így is jó, ennyi elég lesz.

---

Teksty umieszczone na naszej stronie są własnością wytwórni, wykonawców, osób mających do nich prawa.