Nézd ember! Hogy remeg kezed! Ha eltunik tenvilágod, Megérzed e veszted?
Másé a tiltott gyümölcs Ízét is más érzi már Mérge lett csak a tiéd és az elmúlás...
Küzdöttél és bízva bíztál Vétkeztél, Bunhodj!
Elveszett minden részlet Zavaró és valószerutlen Klisék, s az a biztos végzet Üres teljesség
A falakon, melyek körülvesznek Feldereng néhány hazugság Idézek egyet, s hogy igazát értsem Arcomba vésem minden sorát
Mondd hol az az elvont érzés Ha vagyok, s nem csak látszom lenni Ez az elmúláshoz kötött lét Túlontúl rövid felfedezni Misztikus érvelés és a láz Vajon hol az igazság Talán az érem túloldalán Vagy keressem ideát?
Tapogatódzom vakon és némán A kiút vágya nem hagy pihenni Borbe vésve rajtam minden írás Jeleit nem merem feledni
De az útra magam lépek S járom, míg a remény éltet Mert hiszem, hogy a sok hazugság mélyén Valami még az enyém
Pár érzés, s megannyi rontott lépés Megalkuvás, meg nem értés Az élet néha mit sem ér
És most elmúlt, ennyi, vége Sokat magam sem adnék érte De mindez én voltam Az emlék enyém
Ennyi voltam, ennyit értem Többet vártam, mást reméltem Az élettol – de mit sem ért Semmit sem értTeksty umieszczone na naszej stronie są własnością wytwórni, wykonawców, osób mających do nich prawa.
