Van egy perc, mikor megérzem Az én-tudat súlyát Akaratom gyengeségét Ha önmagával szemben áll
Néha az érzés felébred S nem várom a folytatást Kiszállni - odébbállni Nem hajt más - nem hajt más
És mégis, mikor magamba nézek Semmi mást nem érzek másképp Megannyi vágy, ígéret Hege fel-felszakad, s fáj még Olyan egyedül érzem magam e térben, Mint gyermek a növekvő sötétben Eltévedtem és félek Ez az álom az ébredéssel sem ér véget
Évek óta ugyanazt élem Új köreim fóbiák Nincs már, ami megkívánna Teszem, mit más jónak lát
Azt mondták, hogy ez is az élet Ez a látszat-boldogság Van mivel időt elütni Bolond az, ki többet vár
És mégis, mikor magamba nézek Már semmi mást nem kérek Csak nehogy jövőt lássak Kérdésre választ találjak
Jobb nem tudni, mikor lesz vége Mint gondolva, mindig a végre Ha már színként egy marad meg Mikor eljön és elérTeksty umieszczone na naszej stronie są własnością wytwórni, wykonawców, osób mających do nich prawa.
