Hatalmas sziklák közt, fekete ég alatt
Fekszenek a romok, csak ennyi maradt.
Egy régi történet a kövekbe vésve;
Egy ősi nép igaz meséje.


Az utolsó napon beléjük karol
És búgatja hangját a szél:
„Eljött az időd, mennünk kell már,
Én kísérlek, nem kell, hogy félj!”


Az utolsó csatában vihar támad
És a szél mintha megszólalna:
„Ében Lovag, otthon vagy már,
Ez a völgy az örök élet.”


A hold fehér fénye és a romok sötétje
Egymásba karolnak, nászuk zeng az éjben


A köveket a holnap nem rombolja tovább,
Minden harcos szelleme itt megleli otthonát.


rounded by death, embraced by fate
thoughts enshrouded in fog
old trees wreathened with gray mist
old things, forgetten in the bog

the black moor, home of the weird sisters
pestilential carcass of roamers
fey roaring, a land fated to fail
silhouette of silhouettes

black moor, land of gloom

---

Teksty umieszczone na naszej stronie są własnością wytwórni, wykonawców, osób mających do nich prawa.