Ha egy őszi napon arra eszmélsz, Hogy nincs célod, amiért élsz, Minden szűz gondolatod megfertőz Valami sötét, elmúló, őszi.
Ha minden hitvesből özvegy lesz, Ha a halál a szívedtől mindenkit elvesz, Miért ne mennél te is át: Elfogadni a halált?
Visszatart –e a magány, vagy átlépsz: Itthagyod, mit megevett a penész? Álmodsz –e magadnak új világot, Hogy ne vedd észre azt, ami álnok?
Elkatak a fájdalom, beburkol a magány, Az emlékek fakulnak, nem maradnak tarkán. Minden gondolat kínzó, egyik sem vigasz, A halál ideája, csak az, Az Igaz. Teksty umieszczone na naszej stronie są własnością wytwórni, wykonawców, osób mających do nich prawa. |