Könnybe lábad a szemem, ha látom, Ökölbe szorul a kezem, ha hallom, Egy marok szorítja a szívem, Hogy férges ez a földhalom!
Lesütöm szemem és hagyom, hogy tépjen, Szorítom fogam, és tűröm, hogy rágjon, A nemzetem parazitája Elpusztítja az összes álmom!
A népemtől kapja a táptalaját, Biztonságot és menedéket, Mit tennének a régiek, Ha látnák, hogy tépnek?
Elmossa a mennyeket az ősök fáradt, igaz könnye. Lehajtva fejüket, szégyenült arccal fordulnak el mindörökre. Nem ezért haltak, adták életük, hogy elfeledjük, A sok szenvedést, és végre NE engedjünk!
Ébredj magadra, ha alszol éppen, Nyisd ki a szemed és nézz az égbe, Az Ősök nyújtják a kardjuk, hogy vedd el!
A kard fényében majd megmutatja Magát a sötét fenevadja, Mentsd meg hát földedet: Öldd meg!
Emlékezz, és a múltunk hatalmával Sújtsunk le együtt, ne legyél gyáva! Sújtsunk le, még ma!Teksty umieszczone na naszej stronie są własnością wytwórni, wykonawców, osób mających do nich prawa.
