Izzik a szó a városon át A levegő rejti el A titkos kapcsolást A hangod tartja fenn a hétköznapjaim Mint a homályba vésző arcodat A titkos vágyaim
Nem emlékszem már, hogy Milyen volt az a nap S nem látok ha eszembe jutsz Csak halvány foltokat Nem emlékszem rád De valami megmaradt és várom, hogy újra hívj Hallom a hangodat
Izzik a szó...
Nem emlékszem már Valami mégis megmaradt Mert széjjeltörik a nap Ha a hívás megszakad De néha senki nem felel - jobb is így talán - és végig hallgatod, Hogy a sípszó után
Izzik a szó...
Csak egy pillanat és Nem emlékszem már, Hogy milyen volt a nap, Vagy nem is volt talán A hangod tartja fenn A hétköznapjaim, Mint a homályba vésző arcod A titkos vágyaimTeksty umieszczone na naszej stronie są własnością wytwórni, wykonawców, osób mających do nich prawa.